Szerelmes szösszeneteim

Vinnélek

Napraforgó mezők közé vinnélek,
a sárga fejek, mint ezer apró nap,
földi galaxis lenne csakis nekünk,
a napok között meggy, eper, tejszínhab.


Desszertem lenne a finom csókod is,
ölelésed, és ahogy nézel engem,
hanyatt fekve bámulnánk a kék eget,
ebben a szerelmes-szép őrületben.

------------------
 A szívem mögött

Nem kellenek a nagy szavak,
ha velem hallgatsz, nekem elég,
néha apró létünk vacak,
és minden benne kis hülyeség,
de hogy velem vagy és szeretsz,
hidat emel a gondok fölé,
mint kisgyermeket úgy vezetsz,
oda látsz a szívem  mögé.
------------------
Mint a folyó és a part

Tudod, az volt a pont, amire vártam, szív és az agy egyszerre akart, mint megállt pillanat, amikor a szemembe néztél. Örök emlék marad. Nem írlak rímekbe, hogy komfortos legyek, amióta vagy, céljaim lettek, neked jobban ízlik  a kávé. Nem törődsz apró bosszúságokkal, félelmeid elvesztek. Már ketten vagyunk, auránk összeolvadt, együtt vagyunk a folyó és a part. Lobogó tűzben és meghitt csöndben, szerelmes lélektársakká öleljük egymást.
---------------

 Elrendeltetett

Beengedtem, úgy vártam rég,
a szerelem volt az, Ámor,
szárnya alig, hogy megrebbent,
megjöttél te, és a mámor.

Arcunkra ült ki a pink szín,
rügybe borult örök telünk,
és veled a semmi is jó,
az édenbe betörhetünk.

Az ég mintha imbolyogna,
és lila sálban fut  a szél,
és amíg átölelsz engem,
tetszhalott lelkem újra él.


© Zója Belikov
Máshol a verseimet Szabó Zója néven teszem fel.