300 szavas kihívás - Rasmus

A kihívás címe: A vonal megszakadt

Deviant Art

A kezemben maradtak a fotók. A padlón feküdtem a fekete kisestélyimben, a testem furcsán kitekeredett, a szám sarkára vékony vérpatak száradt. Már nem fájt olyan nagyon a nyakam, amit a férjem marka annyira megszorított. Megcsaltam, de megérdemelte. Magánnyomozót fogadott, aki három nap alatt kiderítette, hogy félrelépek rendszeresen. Markus nekem esett és azt ordította, hogy ribanc vagyok.

– Halló, itt Rasmus, az őrangyalod.

– Halló – válaszoltam neki tompán, pedig nem is mozgott a szám.

– Ez az étertelefon, azért hívtalak fel, mert lejárt az időd. Nem élhetsz tovább a testedben.

Bíborsáv - bevezető

 

Ebben a részben Zója kérését csak akkor hajlandó teljesíteni a lord, ha beleegyezik abba, hogy eltölt vele az ágyban három alkalmat.

A kérés nem más, mint egy expedíció finanszírozása, amit Zója vőlegénye álmodott meg! 

 

1842.  London

Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának, Viktória királynőjének uralkodása idején

– Mr Thomson, egy hölgy érkezett, és azt állítja, hogy az ön rokona – a komornyik tördelte a kezét, a fiatal lány szánalmasan nézett ki, és semmiképpen sem tűnt arisztokratának, de még soha egyetlen ismeretlen sem állította, hogy Thomson rokona. – A hölgyet Zója Vladnak hívják,  a ruhája nedves a havas esőtől. Azt hiszem, egy forró tea jól esne neki uram.

Hét utca

Hét szűk utcácska
a Montmarte nekem
- hegyoldalba épült
házak szövete,
a falak éke
térképes vakolat,
ódon, mint múltbéli
költő kötete,
vagy tüdőbajos
felszakadt köpete.

Regények vannak
pupillákba írva,
a sarkokban jógaként
gubózó múlt,
salétromvirágon
a légy burjánzik,
itt a free valahogy
lomhán tódult,
a múzeumi hatás
állandósult.

Az emberek arca
mind másik festmény,
nézem, hogy grimaszol
néhány csendélet,
a hét utca nekik
idilli keret.
Néhányan olyanok,
mint a kísértet,
nem szeretnek mást,
mint a szürkeséget.

Csak ciszterna vize
folyik a csapból,
meg sem kottyan
a forró feketében,
itt közelebbinek
tűnik a Hold is,
lezuhanni készül
az estében,
ha sokáig nem
teszi meg, letépem.

Az otthonom, és
a rózsadombom ez,
nem megyek sehová,
itt rozsdás a szív,
a lejtős út,
akár istennő combja,
kívánom, és nem,
mert asszociatív,
szöknék előle,
de mindig visszahív.

masnit rá

fent és lent
hogyne volna
közé
ragadtál rendesen

de szeretnéd
ha a jó isten
magához karolna

nemtelen szeretne
és az ünnepre
angyalnak csomagolna



ui: kijelentem, hogy M. Karácsonyi Bea néven folytatom az írást
2017. 07. 25